Jelentős átalakulás előtt áll a jogi személyek – ezen belül a gazdasági társaságok – nyilvántartásának rendszere Magyarországon. A jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvény (Jsznytv.) egy egységesebb, elektronikus ügyintézésre épülő és az automatizáció lehetőségeit szélesebb körben alkalmazó nyilvántartási rendszer alapjait teremti meg. Bár a törvény jelenleg 2027. január 1-jei hatálybalépést ír elő, 2026 szeptemberében az Igazságügyi Minisztérium már jelezte, hogy az új rendszer szakmai és informatikai újragondolása miatt a hatálybalépés elhalasztása szükséges. Az új indulási időpont ezért még változhat.
Egységesebb jogi személy-nyilvántartás kialakítása a cél
A Jsznytv. egyik legfontosabb célkitűzése a jogi személyek nyilvántartásának egységesítése.
A jelenlegi rendszerben a gazdasági társaságok, valamint a civil és egyéb szervezetek nyilvántartása elkülönül egymástól. Az új szabályozás e nyilvántartások egységesebb rendszerben történő kezelésére, valamint a nyilvántartási eljárások egységesítésére épül.
A változás jelentősége túlmutat a jelenlegi cégnyilvántartás technikai átalakításán: a jogalkotói cél egy korszerűbb, átláthatóbb és az elektronikus ügyintézés lehetőségeit szélesebb körben kihasználó rendszer kialakítása.
A hatálybalépés időpontja még változhat
A Jsznytv. jelenleg hatályos rendelkezése szerint a törvény 2027. január 1-jén lép hatályba. Ezzel párhuzamosan a jelenlegi cégnyilvántartási szabályozás alapját képező Ctv. szabályozási szerepe is alapvetően megváltozna.
2026 szeptemberében azonban az Igazságügyi Minisztérium olyan törvénymódosítási tervezetet bocsátott társadalmi egyeztetésre, amely szerint az új rendszer bevezetését meg kell előznie a már elfogadott, de még hatályba nem lépett szabályozás további szakmai felülvizsgálatának.
A jogalkotói indokolás szerint a jogi személyek egységes nyilvántartásának kialakítására szakmailag és informatikailag újragondolt módon, az érintett szervezetek bevonásával kerülhet sor. Mivel a szükséges felülvizsgálatra a jelenleg meghatározott hatálybalépésig hátralévő idő nem elegendő, a tervezet új hatálybalépési időpont meghatározásával számol.
Mindez azt jelenti, hogy bár a Jsznytv. jelenlegi szövegében továbbra is 2027. január 1. szerepel, az új nyilvántartási rendszer tényleges indulásának időpontja még módosulhat.
A nyilvántartás hatósági nyilvántartásként működne
A Jsznytv. által kialakított rendszer egyik lényeges eleme, hogy a nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásként működne, amelyet a törvény szóhasználata szerinti nyilvántartást vezető hatóság, azaz a Hatóság vezetne.
Ez lényeges szemléletbeli változást jelentene a jelenlegi cégbírósági rendszerhez képest.
A bíróságok ugyanakkor nem tűnnének el a jogi személyek működésével kapcsolatos eljárásokból. A jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárások, valamint a jogutód nélküli megszűnéshez kapcsolódó eljárások továbbra is külön szabályozás alá tartoznának.
Az elektronikus és automatizált eljárások szerepe tovább erősödne
Az új rendszer egyik alapvető célja az elektronikus ügyintézés és az informatikai lehetőségek szélesebb körű alkalmazása.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy valamennyi nyilvántartási ügy automatikusan kerülne elbírálásra.
A Jsznytv. alapján automatikus döntéshozatalnak a jogszabályban meghatározott esetekben és feltételekkel lenne helye. A névfoglalási kérelemről például – amennyiben a kérelem visszautasításának nincs helye – a Hatóság automatikus döntéshozatallal határozna.
Ha az ügy teljes eljárásban kerülne elbírálásra, a Jsznytv. jelenlegi szabályai szerint a Hatóságnak főszabály szerint tíz munkanapon belül kellene döntenie a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról.
Az automatizáció gyorsíthatja a nyilvántartási eljárásokat, ezzel párhuzamosan azonban még nagyobb jelentősége lehet annak, hogy a benyújtott adatok és dokumentumok már a kérelem előterjesztésekor megfelelőek legyenek.
A jogi képviselő szerepe továbbra is meghatározó maradna
A vállalkozások számára különösen fontos, hogy a Jsznytv. által kialakított rendszerben is meghatározó szerep jut a jogi képviselőnek.
A Jsznytv. 28. §-a alapján a kérelemre induló nyilvántartási eljárásban – a törvényben meghatározott kivételekkel – kötelező a jogi képviselet.
Az új rendszer tehát nem csökkentené az előzetes jogi kontroll jelentőségét. Az elektronikus és részben automatizált nyilvántartási rendszer megfelelő működésének egyik fontos feltétele éppen az, hogy a benyújtásra kerülő adatok és okiratok jogi szempontból megfelelően előkészítettek legyenek.
A nyilvántartás nyilvánosságának rendszere is változna
A Jsznytv. alapján az új nyilvántartás főszabály szerint továbbra is széles körben biztosítaná a jogi személyekre vonatkozó információk nyilvánosságát.
Nyilvános lenne – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a nyilvántartásba bejegyzett hatályos és korábbi, illetve törölt adat, a nyilvántartási irat, valamint a közzétett számviteli beszámoló.
A természetes személyek adatainál ugyanakkor a Jsznytv. különbséget tesz a nyilvánosan megismerhető és a nem nyilvános adatok között, és meghatározza a nem nyilvános adatok megismerésének feltételeit is.
A szabályozás célja így egyszerre a jogi személyek működésének átláthatósága és a nyilvántartásban szereplő természetes személyek adatainak megfelelő védelme.
Egyes adatváltozások hivatalból is átvezethetők lennének
Az egységesebb nyilvántartási rendszer további gyakorlati előnye lehet, hogy bizonyos esetekben az egyik nyilvántartási adat változásából következő további változások átvezetéséhez nem lenne szükség külön eljárás kezdeményezésére.
A Jsznytv. jelenlegi szabályozása alapján hivatalból kerülhet átvezetésre például olyan adatváltozás, amelyet ugyanazon jogi személy vonatkozásában a nyilvántartás valamely más jogi személy fennálló nyilvántartási adatai között már tartalmaz.
Ez csökkentheti az egymással összefüggő adatok változásával kapcsolatos külön bejelentési eljárások szükségességét.
Mit jelent mindez a vállalkozások számára?
Az új szabályozás hatálybalépése önmagában nem jelenti azt, hogy valamennyi működő gazdasági társaságnak új nyilvántartásba vételi kérelmet kellene benyújtania.
A vállalkozások számára az új rendszer gyakorlati jelentősége elsősorban akkor válhat közvetlenül érzékelhetővé, amikor nyilvántartási eljárást kell kezdeményezniük – például új társaság alapításakor vagy valamely nyilvántartott adat megváltozása esetén.
Ilyen lehet többek között a társaság székhelyének, vezető tisztségviselőjének vagy tulajdonosi struktúrájának változása, illetve valamely jelentősebb társasági jogi tranzakció.
Az új rendszerben ezért továbbra is kiemelt jelentősége lesz annak, hogy a társaság nyilvántartott adatai pontosak és naprakészek legyenek, a társasági döntések megfelelően dokumentálásra kerüljenek, és a nyilvántartási eljáráshoz szükséges okiratok megfeleljenek a mindenkor alkalmazandó jogszabályi követelményeknek.
Mire érdemes már most figyelni?
A jelenlegi helyzetben a vállalkozások számára nem az új rendszerhez kapcsolódó azonnali intézkedés, hanem a jogalkotási folyamat nyomon követése a legfontosabb.
A Jsznytv. alapvető iránya egy egységesebb, digitálisabb és az automatizált eljárások lehetőségét szélesebb körben alkalmazó nyilvántartási rendszer kialakítása. Ugyanakkor a 2026 szeptemberében közzétett jogalkotási tervezet alapján az eredetileg kialakított szabályozás további szakmai és informatikai felülvizsgálata várható.
A vállalkozásoknak ezért különösen akkor lehet érdemes figyelemmel kísérniük a változásokat, ha a következő időszakban alapítást, tulajdonosi vagy vezetői változást, átalakulást, egyesülést, szétválást vagy más jelentősebb társasági jogi tranzakciót terveznek.
Az új jogi személy-nyilvántartási rendszer iránya már kirajzolódott, a végleges szabályozási környezet és a tényleges indulás időpontja azonban még változhat. A következő időszak jogalkotási fejleményei ezért a gazdasági társaságok és jogi képviselőik számára egyaránt kiemelt figyelmet érdemelnek.
Jelen összefoglaló a 2026. október 5-én ismert jogszabályi és jogalkotási helyzet alapján készült, általános tájékoztatásul szolgál, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsadásnak.