A kisadózó vállalkozók tételes adójának (KATA) átalakítását tervezi a kormány 2027-től. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet egyik legfontosabb újdonsága, hogy az egyéni vállalkozók ismét számlázhatnának cégeknek és más szervezeteknek, ugyanakkor az új rendszer több olyan feltételt is tartalmaz, amelyre a vállalkozóknak és megrendelőiknek egyaránt figyelniük kell.
Melyek a legfontosabb tervezett változások?
Az új szabályozás jelentősen kiszélesítené a KATA választására jogosultak körét. A tervezet alapján:
- A főfoglalkozású egyéni vállalkozók havi tételes adója 100 000 forint lenne.
- A nem főfoglalkozású vállalkozók is választhatnák az adózási formát, havi 50 000 forintos tételes adó mellett.
- Az éves bevételi értékhatár 22 millió forintra emelkedne, amelynek túllépése esetén a meghaladó bevétel után 40%-os különadót kellene fizetni.
- Ismét lehetőség nyílna a gazdasági társaságok és más szervezetek részére történő számlázásra.
A változások különösen azoknak a szolgáltatóknak és szakembereknek lehetnek jelentősek, akik jelenleg más adózási forma mellett dolgoznak vállalati megrendelőknek.
A céges számlázás nem lenne korlátlan
A tervezet szerint a cégektől és más kifizetőktől származó bevételeket 15%-os adó terhelné, amelybe beszámítható lenne az adott évre fizetendő tételes KATA.
Ez azt jelenti, hogy egy egész évben főfoglalkozású kisadózóként működő vállalkozónál az évi 1,2 millió forintos tételes adó a céges bevétel 15%-át 8 millió forintig fedezné. Ezt meghaladó céges bevétel esetén – az egyéb feltételektől függően – további adófizetési kötelezettség keletkezhetne.
Különösen fontos korlátozás, hogy a tervezet alapján megszűnne a KATA-alanyiság az adóév végével, ha a vállalkozó éves bevételének legalább fele ugyanattól a kifizetőtől, illetve a vele kapcsolt vállalkozásoktól származna.
Ez a rendelkezés a tartósan egyetlen megrendelőnek dolgozó vállalkozók számára jelenthet lényeges kockázatot.
Mire figyeljenek a céges megrendelők?
A KATA újbóli megnyitása a vállalati ügyfelek előtt megkönnyítheti az egyéni vállalkozókkal történő együttműködést, azonban az adózási forma önmagában nem határozza meg a felek közötti jogviszony munkajogi minősítését.
A szerződés elnevezésétől és a számlázás módjától függetlenül továbbra is jelentősége lehet annak, hogy a vállalkozó ténylegesen milyen önállósággal végzi a munkáját, hogyan történik az utasításadás, ki határozza meg a munkavégzés feltételeit, és miként oszlanak meg a felek között a gazdasági kockázatok.
A vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján történő foglalkoztatás ezért továbbra is körültekintő szerződéses kialakítást és a tényleges működés vizsgálatát igényli.
Mi történik a jelenlegi KATA szerint adózókkal?
A törvénytervezet átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz. Azok az egyéni vállalkozók, akik 2026. december 31-én a jelenlegi KATA hatálya alá tartoznak, meghatározott feltételek mellett 2027-ben és 2028-ban is a korábbi rendszer szerint folytathatnák tevékenységüket.
A jelenlegi és az új szabályok közötti választásnál ezért nemcsak a havi adó összegét, hanem a várható bevételt, a megrendelői kört és a társadalombiztosítási ellátások alapját is érdemes figyelembe venni.
Mikor léphetnek életbe az új szabályok?
A tervezett érdemi változások 2027. január 1-jétől lennének alkalmazhatók.
Fontos hangsúlyozni, hogy a szabályozás a cikk megjelenésekor még törvénytervezet, ezért a végleges rendelkezések az elfogadásig módosulhatnak.
Az SWK Ügyvédi Iroda álláspontja szerint a változásokra történő felkészülés során a vállalkozóknak és a céges megrendelőknek nemcsak az adózási feltételeket, hanem meglévő szerződéses kapcsolataikat és a tényleges munkavégzés körülményeit is célszerű áttekinteni.