A Pénzügyminisztérium 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátotta a vagyonadóról szóló törvénytervezetet, amely jelentős változást hozhat a nagy értékű vagyonnal rendelkező magánszemélyek és egyes vagyonkezelési konstrukciók adózásában.
A javaslat alapján az új közteher nem kizárólag az ingatlanvagyont érintené: az adóalap meghatározásakor a pénzügyi befektetéseket, a gazdasági társaságokban fennálló részesedéseket és számos egyéb vagyonelemet is figyelembe kellene venni.
A tervezet társadalmi egyeztetése 2026. október 14-én lezárult. A szabályozás azonban egyelőre nem tekinthető elfogadott, hatályos törvénynek, rendelkezései a jogalkotási folyamat során még módosulhatnak.
Kikre vonatkozna a vagyonadó?
A törvénytervezet szerint az adókötelezettség az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonnal rendelkező adóalanyokat érintené.
A szabályozás hatálya a belföldi és külföldi illetőségű magánszemélyeken túl egyes elkülönült vagyonkezelési konstrukciókra is kiterjedne, így különösen a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt vagyonokra és a magánalapítványokra.
A belföldi illetőségű adóalanyok esetében főszabály szerint a magyarországi és külföldi vagyonelemeket egyaránt figyelembe kellene venni. A külföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettsége ezzel szemben meghatározott magyarországi vagyonelemekre, különösen ingatlanokra és társasági részesedésekre korlátozódna.
A házastársak vagyona elkülönítetten kerülne vizsgálatra, és az egymilliárd forintos értékhatár mindkét házastársat önállóan megilletné. A közös vagyon és egyes családtagok tulajdonában álló vagyonelemek kezelése ugyanakkor külön szabályokat igényelne.
Milyen vagyonelemek tartoznának az adó alapjába?
A tervezet széles körben határozza meg az adóköteles vagyont. Az adóalapba többek között az alábbi vagyonelemek tartoznának:
- belföldi és külföldi ingatlanok;
- gazdasági társaságokban fennálló üzletrészek és részvények;
- bankszámlapénz, értékpapírok és egyéb pénzügyi befektetések;
- kriptoeszközök, nemesfémek és meghatározott értékű vagyontárgyak;
- követelések és egyéb vagyoni értékű jogosultságok.
Az adó alapját a vagyonelemek jogszabály szerint meghatározott értéke és az elszámolható tartozások különbözete képezné.
Fontos, hogy az adókötelezettség nem feltétlenül járna együtt tényleges pénzbevétellel. Egy jelentős értékű ingatlan vagy társasági részesedés akkor is adóalapot képezhetne, ha abból az adott évben nem keletkezik felhasználható jövedelem.
Mekkora lenne a vagyonadó mértéke?
A tervezet szerint az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonrész után főszabály szerint évi 1 százalékos adókötelezettség keletkezne, míg a magasabb, 100 milliárd forint feletti adóalaprészre 1,5 százalékos adómérték vonatkozna.
Például egy 1,5 milliárd forintos nettó vagyonnal rendelkező magánszemély esetében az egymilliárd forintos értékhatár feletti 500 millió forint képezné az adóalapot, amely után az 1 százalékos kulccsal számított adó 5 millió forint lenne, az esetleges adócsökkentő tételek figyelembevétele előtt.
A javaslat bizonyos, vagyonelemek után már megfizetett adók beszámítását is lehetővé tenné.
Miért lehet különösen jelentős a szabályozás a cégtulajdonosok számára?
A vagyonadó egyik legfontosabb sajátossága, hogy a gazdasági társaságokban fennálló részesedéseket is az adóköteles vagyon körébe vonná.
Ennek következtében egy vállalkozás tulajdonosa akkor is a vagyonadó hatálya alá kerülhetne, ha személyes pénzügyi megtakarításai vagy ingatlanvagyona önmagukban nem érnék el az egymilliárd forintos értékhatárt.
A nem tőzsdei társasági részesedések értékének meghatározására a tervezet külön számítási szabályokat tartalmaz. Az értékelés során a társaság saját tőkéje és eredménytermelő képessége is jelentőséggel bírna, bizonyos esetekben pedig független cégértékelésre is szükség lehetne.
Ez különösen a családi vállalkozások, holdingstruktúrák és jelentős vagyonnal rendelkező társaságok tulajdonosai számára vethet fel összetett jogi, számviteli és adózási kérdéseket.
A társasági részesedés értéke ugyanis nem feltétlenül azonos a tulajdonos rendelkezésére álló likvid pénzeszközökkel. Így a tervezett szabályozás olyan esetekben is adófizetési kötelezettséget eredményezhetne, amikor annak teljesítése külön pénzügyi tervezést igényel.
Bizalmi vagyonkezelés és magánalapítványok
A javaslat külön rendelkezéseket tartalmaz a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt vagyonokra, a magánalapítványokra és egyes hasonló külföldi konstrukciókra.
A tervezett szabályozás alapján ezek az elkülönült vagyontömegek önálló adóalanyként is a vagyonadó hatálya alá kerülhetnének.
Ezért a vagyonkezelési struktúrák esetében nem elegendő kizárólag a magánszemélyek közvetlen tulajdonában álló vagyont vizsgálni. A vagyonrendelés, a kedvezményezetti jogosultságok és az elkülönített vagyon adózási kezelése egyaránt jelentőséggel bírhat.
Mikortól kellene vagyonadót fizetni?
A tervezet szerint az új törvény 2026. december 15-én lépne hatályba, és az első adókötelezettséget már a 2026. december 31-én fennálló vagyoni helyzet alapján kellene meghatározni.
Az első bevallási és adófizetési határidő 2027. augusztus 31. lenne.
A javaslat önadózáson alapuló rendszert vezetne be, amelyben az érintetteknek a vagyonelemek értékét, az alkalmazott értékelési módszereket és a levonható tartozásokat is megfelelően dokumentálniuk kellene.
A pontos vagyonértékelés ezért várhatóan a szabályozás egyik legfontosabb gyakorlati kérdésévé válhat.
Mire érdemes figyelni a jogalkotási folyamat során?
A tervezet alapján különösen a társasági részesedések értékelése, a tartozások levonhatósága, a külföldi vagyonelemek kezelése, valamint a vagyonkezelési konstrukciók adózása igényelhet fokozott figyelmet.
A jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek és cégtulajdonosok számára már a jogalkotási folyamat során indokolt lehet a meglévő vagyonstruktúra és a kapcsolódó dokumentáció áttekintése.
A vagyonadó bevezetése nem csupán adózási kérdés: a társasági tulajdonviszonyokat, a vagyonkezelési konstrukciókat és a hosszú távú vagyontervezést is érintheti.
A végleges kötelezettségek azonban kizárólag az elfogadott jogszabály alapján lesznek megállapíthatók.
Jelen tájékoztató a 2026. október 6-án közzétett törvénytervezet alapján készült. Nem minősül egyedi jogi vagy adótanácsadásnak.