2026. október 23-án hatályba lépett a társasházi tisztségviselők nyilvántartásának és a társasházi közgyűlés által elfogadott beszámoló benyújtásának rendjéről szóló 283/2026. (X. 22.) Korm. rendelet. Az új szabályozás részletes eljárási követelményeket állapít meg a közös képviselők és az intézőbizottsági elnökök ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére, valamint a társasházak éves beszámolóinak bejelentésére vonatkozóan.
A változások nem kizárólag az újonnan megválasztott tisztségviselőket érintik: a korábban megválasztott közös képviselőknek is meg kell vizsgálniuk, hogy eleget tettek-e a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos kötelezettségeiknek.
A közös képviselő bejegyzését 15 napon belül kell kérelmezni
Az új rendelet alapján a társasház közös képviselőjének vagy intézőbizottsági elnökének a megválasztásától számított 15 napon belül kell kérelmeznie tisztsége keletkezésének ingatlan-nyilvántartási bejegyzését.
A bejegyzés a társasház törzslapján történik, és a képviseleti jogosultság nyilvántartási ellenőrizhetőségét szolgálja.
Az új szabályozás a korábbi tisztségviselő számára is előír kötelezettséget: a bejegyzéshez szükséges iratokat az új tisztségviselő megválasztását követő öt napon belül át kell adnia.
Kötelező jogi képviselet és szigorúbb okirati követelmények
A rendelet egyik legfontosabb rendelkezése, hogy a nyilvántartásba vétellel, az éves beszámoló benyújtásával és az adatváltozások bejelentésével kapcsolatos eljárásokban jogi képviselő közreműködése szükséges.
A bejegyzési kérelemhez főszabály szerint csatolni kell a Közgyűlési Határozatok Könyvének a tisztségviselő megválasztásáról szóló határozatot tartalmazó, magyarországi ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett kivonatát. Közokirat esetén az ellenjegyzésre vonatkozó követelmény nem alkalmazandó.
A közgyűlési határozatnak a társasházi törvényben meghatározottakon túl további adatokat és nyilatkozatokat is tartalmaznia kell.
Ilyen különösen a társasház és a tisztségviselő megfelelő azonosítása, a tisztség keletkezésének és adott esetben megszűnésének időpontja, a megválasztás elfogadásáról szóló nyilatkozat, valamint a közgyűlés bejegyzést engedélyező, feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata.
A közgyűlési határozatok megfelelő előkészítése ezért kiemelt jelentőségűvé válik. A hiányos vagy nem megfelelő tartalmú határozat akadályozhatja az ingatlan-nyilvántartási eljárás eredményes lefolytatását.
Az éves beszámolókra is vonatkozik a 15 napos határidő
Az új szabályozás nem kizárólag a társasházi tisztségviselők személyének nyilvántartásba vételét érinti.
A közgyűlés által elfogadott, számviteli szabályok szerinti éves beszámoló benyújtásának tényét is be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.
Az erre irányuló kérelmet a beszámoló közgyűlési elfogadásától számított 15 napon belül kell előterjeszteni.
A kérelemhez szintén megfelelő tartalmú, főszabály szerint ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett közgyűlési határozati kivonat szükséges.
A szabályozás tehát a társasházak gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeket is pontosítja.
Mi történik a korábban megválasztott közös képviselőkkel?
A rendelet külön átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a hatálybalépését megelőzően megválasztott tisztségviselőkre.
Azoknak a közös képviselőknek és intézőbizottsági elnököknek, akik a rendelet hatálybalépésekor ellátják a társasház ügyintézését, vagy korábbi megválasztásuk alapján később kezdik meg tevékenységüket, és a bejegyzési kérelmet még nem nyújtották be, főszabály szerint a hatálybalépéstől számított 15 napon belül kell teljesíteniük ezt a kötelezettséget.
A rendelet kivételt állapít meg arra az esetre, ha a tisztség megszűnésének időpontja a hatálybalépéskor már ismert, és az a hatálybalépéstől számított 30 napon belül bekövetkezik.
Különösen fontos, hogy a korábbi közgyűlési határozatok megfeleljenek az új tartalmi követelményeknek.
Amennyiben egy korábban meghozott határozat nem tartalmazza a rendeletben előírt adatokat, és annak kivonatát az új szabályok alapján indult eljárásban csatolni kell, ismételt közgyűlés megtartása és megfelelő tartalmú határozat meghozatala válhat szükségessé.
Ez a gyakorlatban jelentős előkészítést igényelhet, különösen a nagyobb társasházaknál.
A tisztség megszűnését és az adatváltozásokat is be kell jelenteni
A rendelet részletesen meghatározza a nyilvántartott adatok változásának, valamint a tisztség megszűnésének bejelentésére vonatkozó szabályokat.
A bejelentési kötelezettség többek között a tisztségviselő lemondásához, felmentéséhez, halálához vagy jogutód nélküli megszűnéséhez kapcsolódhat.
Ezekre az esetekre a rendelet jellemzően 15 napos határidőt állapít meg, az egyes eseményekhez igazodó kezdő időponttal.
Bizonyos feltételek mellett az új tisztségviselő bejegyzésével egyidejűleg a korábbi tisztségviselő törlése is rendezhető.
Fokozódó jegyzői ellenőrzés 2027-től
Az új szabályozás a nyilvántartási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére is rendelkezéseket tartalmaz.
A jegyzők meghatározott rendszerességgel adatokat kérhetnek a társasházak nyilvántartási helyzetéről, és a rendeletben meghatározott mulasztások esetén törvényességi felügyeleti eljárást indítanak.
Az első adatkérésre 2027. február 15-ig kerül sor, amelynek során a 2027. január 31-i nyilvántartási állapot is jelentőséggel bír.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a 2027. január 31-i időpont nem jelent általános haladékot a korábban esedékes bejegyzési kötelezettségek teljesítésére.
Mire érdemes most figyelniük a társasházaknak?
A hatályba lépett szabályozás alapján célszerű mielőbb ellenőrizni, hogy a társasház közös képviselőjének vagy intézőbizottsági elnökének nyilvántartásba vétele megtörtént-e, és a rendelkezésre álló közgyűlési határozatok megfelelnek-e az új követelményeknek.
Indokolt továbbá áttekinteni az éves beszámolókhoz kapcsolódó dokumentációt, a tisztségviselői adatváltozások bejelentésének rendjét, valamint az eljárásokhoz szükséges jogi képviselet biztosítását.
Az új szabályok megfelelő alkalmazása nem csupán az adminisztratív megfelelést szolgálja, hanem hozzájárulhat a társasházak képviseleti viszonyainak átláthatóságához és jogszerű működéséhez is.
Az SWK Ügyvédi Iroda ingatlanjogi szakterületén támogatást nyújt a társasházi közgyűlési határozatok előkészítésében, a szükséges okiratok elkészítésében, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárások jogi lebonyolításában.